A falu neve hajdan Odun, majd Ódon. A XIII. Században Ivánka fiát Ódont említik mint földbirtokost, így valószínűleg ő volt a község névadója. 1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka. A XIII. század végén Kereki János gróf a tulajdonos, majd Éberhard zágrábi püspök. A XV. század elejétől a század végéig még az Adonyiak, a Szepesiek és az Udoryak is bírtak itt részeket. A múlt század elején a Haller család épített gyönyörű kastélyt, melyből mára csupán egy-két falomladék maradt fenn. A falu határában hajdan vár állt, ma már nyomai is alig látszanak.

1886-ban a településnek 716 lakosa volt, 664 magyar - 466 református, 129 római katolikus, 85 görög katolikus, 35 izraelita.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a településnek 855 lakosa van, 782 magyar, 38 román, 35 roma. A felekezeti megoszlás: 384 református, 382 katolikus, 35 ortodox, 15 görög katolikus. Éradony református lelkésze Nagy Zója, római katolikus plébánosa Karetka László tb. esperes. Oktatás az I—VIII. osztályban folyik.

A Nagyvárad-Szatmárnémeti országút mellett elterülő település közigazgatásilag Értarcsához tartozik. Pár évvel ezelőtt még az Érmellék egyik legnevezetesebb termálfürdője működött itt.